Barbara Kruger:
IRÓNIA/SZENVEDÉLY

1979

Most ezt olvasod, és eldöntöd, hogy ez irónia vagy szenvedély Azt hiszed, hogy irónia
Azt hiszed, hogy mindez egy eltávolítható mechanizmus
működése
Azt hiszed, hogy megmenekülhetsz a kodifikációtól
Nem menekülhetsz
Nem viszed túlzásba, mert tudod, hogy az irónia tele van
megbocsájtással
Szerencséd van, hogy ez nem szenvedély, mert a szenvedély
sosem bocsájt meg
Kijelentő módot használsz parodisztikus környezetben
Semlegesíted az információt azáltal, hogy megmutatod
Megteszed, amit tudsz, hogy megkapd, amit akarsz
Tudod, hogy kell hajlamaidat behatárolni és megszelídíteni
Ismered a kötelező gondokat
Az öröklés gyermeke vagy, de inkább nem beszélsz róla
Néha úgy teszel, mintha nem értenél semmihez
Rossz környéken laksz, de ez tetszik neked
Azt gondolod, hogy az erőszak érdekes vizuális és textuális
anyagot szolgáltat szolgáltat számodra
Elsiklasz a szexualitás, a fegyverbe hívás, a faj, a tulajdon,
a stílus, a félelem, a kötelesség, a tekintély és a hatalom közötti
összefüggések fölött
Tudod, hogy kimondani, megnevezni és rámutatni az elsajátítás
legkézenfekvőbb formái

Vajda Róza fordítása

Barbara Kruger:
Irony/Passion

You are reading this
and deciding whether
it is irony or passion

You think it is irony

You think it is exercising
a distancing mechanism

You think you
can escape codification

You can’t

You don’t belabor the point,
because you know that
irony is rife with forgiveness

You are lucky this isn’t passion,
because passion never forgets

You only employ
the declarative
in a parodistic context

You neutralize information
through display

You do what you can
to get what you want

You know how to locate
and stroke a tendency

You are aware of
obligatory concerns

You are a child of inheritance
but prefer not to discuss it

You sometimes like to act
like you’re not a professional

You live in a bad neighborhood
but it feels good to you

You think violence provides
interesting visual and textual material

You bypass
the correlations
between sexuality,
call to arms,
race,
property,
style,
fear,
duty,
authority,
and power

You are aware
that saying,
naming,
and pointing
are the handiest
forms of appropriation

Barbara Kruger, "Remote Control" (1979)