Készülőben a tizenharmadik
Minimum Party: Téridény

XIII. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum
2008. július 30 – augusztus 10.
Kászonaltíz, Tiszástő

Az emberi észlelés helyhez kötött, és rendkívül behatárolt. Nem láthatjuk magunkat kívülről és belülről, csak korlátozottan. Keressük a helyünket, azt a helyet, amit megjelölhetünk a magunk számára. E keresés eredménye egyfajta tér nyerése. Idő és tér ílymódon, reménykedésünk formája lehet. A természettudományos gondolkodást több pontban megkérdőjelező Erdély Miklós tériesített időről és idősített észlelésről beszél. Talán a véletlen hatalma, hogy eltérő időkben, eltérő indíttatások által vezérelve, ugyanahhoz a fogalomhoz jutottunk, mint Erdély Miklós. „Téridény tehát” mondatja Erdély a Dirac a mozipénztár előtt egyik férfihangjával. Téridény tehát alapmotívumunk, idei alkotó kísérletezéseinket vezérlő tényező. Kézzelfogható és elvont egyszerre. Tér az, amit magunkévá teszünk, azáltal, hogy alakítjuk, bár dimenziói földrajziak, történelmiek, tehát átfoghatatlanok. Minőségére nézve szakrális vagy profán, nyilvános vagy személyes, jellemzésében mindig benne rejlik a megfigyelő helyzete: a kívül vagy belül kérdése. A 2008. július 30 –­ augusztus 10. között sorra kerülő 13. Minimum Party alkotótáborban a vizuális művészetek, fotó, film, zene, tánc, filozófia és kézműves műhelyekbe várjuk azokat az alkotni vágyókat, akik valamilyen formában játszani szeretnének a térrel.

Vizuális művészet – Szacsva y Pál (Budapest, Magyarország)
Zeneműhely – vezeti Miqueu Montanaro (Provence, Franciaország)
Kortárs tánc műhely – vezeti Ishii Junya (Tokió, Japán)
Fotóműhely – vezeti Mosberger Róbert (Mór, Magyarország)
Filmesműhely – vezeti Szabó Károly (Székelyudvarhely, Románia)
Filozófiaműhely – vezeti Pálfalusi Zsolt (Budapest, Magyarország)
Élboly – vezeti Szabó Attila (Kolozsvár, Románia)
Kézművesműhely – vezeti Csergő Melinda (Gyergyószárhegy, Románia)
(Katalógus)Író-műhely – vezeti Sipos Zoltán (Kolozsvár, Románia)

Vizuális művészet
Vezeti: Szacsva y Pál (Budapest, Magyarország)
Mint ahogy elképzelünk egy mindannyiunk számára azonosként megélhető időt (mely természetesen nem létezik), úgy van egy térmértékünk is, mely segítségével próbálunk egy mindannyiunk számára érvényes térképzetet állandósítani. Mindez törekvés csupán. A valóságban individuálisan mindenki másképpen érzékeli az időt (Bergson) és (következésképpen) másként érzékeli a teret is. Mindazonáltal a közös idő és térfogalom (idő- és térmérték) keresésének mindaddig értelme lesz, míg az emberek közösen kívánnak megélni és alkotni dolgokat. Kérdés csupán, hogy milyen tér-idő fogalom mentén kívánjuk közössé tenni egyéni tevékenységeink és élményeink e két alapvető dimenzióját. Túl a tudományos és a spekulatív megközelítéseken, mi ezúttal tér és idő érzetének művészi megjelenítéseit keressük, mely, a művészet természetéből fakadóan mindig egyedi és egyéni lesz, és mégis közössé tehető, akár már létrejöttének folyamatában.
A vizuális művészet műhely teljesen nyitott és bővíthető műfaji és mediális alapokon működő alkotói közösségnek ad teret (és időt) egy kísérleti alkotói munkához. Hozzatok magatokkal minden olyan hagyományos és újkeletű technikai eszközt, amivel úgy gondoljátok, hogy a teret meg tudjátok jeleníteni, szegmenseit ki tudjátok jelölni, fel tudjátok szabdalni és össze tudjátok rakni másképpen.

Zeneműhely
Vezeti: Miquèu Montanaro (Provence, Franciaország)
Montanaro az etnikai ihletésű szabadzenélés európai vándora. Zenei világa nem ismer határokat, gyökerei a provanszáli muzsikához kötik, de otthonosan mozog Kelet-Európa zenei hagyományaiban is. A zeneműhelyben együttzenélésre hív minden kísérletezésre fogékony zenészt, a műhelyben résztvevők együtt muzsikálnak a tájjal, a patakkal, a fákkal, mindennel, ami a helyszínen található. Munkájukat az erdő inspirálja. Muzsikájukból egy válogatást a közös munka végén CD-re rögzítenek. A műhelyben improvizáció, népzene és kortárs zene ötvözetével kísérleteznek, hangszeres és énekelt anyaggal. Ezen kívül nagy jelentősége lesz egymás játéka meghallgatásának és a közös lélegzésnek.

Fotóműhely
Vezeti: Mosberger Róbert (Mór, Magyarország)
A digitális fotózás korában már-már feledett képvilágot elevenítenek fel a résztvevők, akik saját készítésű, egyszerű fényképező eszközzel fedezik fel újra a fényképezés művészetét. A műhely keretében nézőkamerákat, különböző lyukkamerákat készítenek, továbbá elsajátítják a fotogramm, illetve a cianotípia már-már elfeledett technikáit.
Felállítják Mosberger Róbert utazó laboratóriumát is, azt a sátor-laboratóriumot, amely sok fesztiválon szerepelt már nagy sikerrel. A Camera Obscura laboratórium egy izgalmas megfigyelő-, szemléltető eszköz, de akár óriási fényképezőgép és fotólabor is lehet.

Filmtér-idény 13
Vezeti: Szabó Károly (Székelyudvarhely, Románia)
Az einsteini relativitáselmélettől a különböző tér-idő elméleteken keresztül eljutunk a filmbeli tér idő egységhez, amelyet a montázs segítségével tudunk megteremteni. Jelen esetben a negyedik dimenziót egy avantgárd drámán keresztül szeretnénk feldolgozni, nevezetesen Alfred Jarry: Übü Király című „szaharr”-vígjátéka felhasználásával. Az abszurd-logika, a jelképes díszlet, az akasztófahumor, a realista igényekről való lemondás, igazán alkalmassá teszi a kászoni helyszínen való munkára. Erre a közös munkára várok minél több alkotót, rendezői, operatőri, vágói, színészi, díszlet és jelmezkészítői és mindenféle kapcsolódó faladatra.

Mozgásszínház-tánc műhely
Vezeti: Ishii Junya (Tokió, Japán)
Fák, talaj, növények, rovarok, állatok és patakvíz léteznek együtt az erdőben. Nem tartoznak senkihez, nemzet, vallás vagy filozófia nem ura, vezetője ennek a világnak. Ennek ellenére saját rendszere kitűnően működik. Kezdetben az ember is ehhez a rendszerhez tartozott. Az ember félt a természettől, de tisztelte is azt. Adtak és vettek, merítettek ebből a világból. A táncos a térnek táncolt és tér táncolt neki.
Csak test légy, és általa gondolkodj – ez lesz a műhelyünk célja. Ebben a műhelyben a testedet a tér fogja tanítani. Kérdések merülnek fel majd benned. Ezek a kérdések lesznek a kincsed. Nem lesz más tanító ebben a műhelyben. A válaszkeresésben saját tested, érzéseid, érzelmeid szegődnek társaidul.
Párok és csoportok dolgoznak majd együtt, így megoszthatod majd másokkal is a kincseket, amit magadban találtál. És ez a műhely nemcsak a Táncosnak vagy a Színésznek szól, hanem mindenkinek, aki meg szeretné tapasztalni saját testét – az erdőben. Még néhány szó: Vezetés, vakon járás, utánzás, légzés...

Élboly
Szabó Attila (Kolozsvár, Románia), Molnár István (Kvár, Ro.) és Vranyecz Artúr (Debrecen, Magyarország) örömszínháza.
Az idén sitcom-ot (szituációs komédiát) helyezetek kilátásba, öt-hat epizóddal, amit közönség előtt forgatnának, és amelyet utóbb – zárónapon – egyvégtében meg lehet majd nézni.
Jerry Seinfeld mondta…
… egyszer egyik vicces felvezetőjében, hogy rühelli az olyan sorozatokat, amelyek epizódjai nem önálló entitások, hanem alkalomadtán átnyúlnak a következő epizódba, amit a to be continued kiírással hoznak a nézők tudomására. Persze ezt az elején, a közepén, de még két perccel a befejezés előtt sem sejteni… Az ember fia csak áll, bámul, és aggódik: Hoppá, mindjárt kezdődik a híradó, és Timmy még benn van a szakadék mélyén! Emberek, forgatókönyvírók!!! Öt perc alatt már nem lehet kimenteni Timmy-t a szakadékból!!! Csináljunk már valamit testületileg!!! És akkor kérlelhetetlen-szenvtelenül bejön a TO BE CONTINUED a képernyőre.
Jerry folytatja a gondolatmenetet, mondván, hogy szerinte az a jó sorozat, amelyik nem folyamodik a to be continued-hez (talán –höz?), hanem kerek, egész, jól elvarrt, csattanóra végződő részekből áll, hiszen ez a legfőbb erénye. Ettől van létjogosultsága. Ha az ember fia hosszú, uncsi, végeérhetetlen, örökösen feldarabolt és egyik napból a másikba lomhán terpeszkedő valamit akar látni, akkor ott van a saját élete!!! Ehhez nem kell tévét nézni, és főleg nem sorozatot!!!
Jut eszembe. Megy két pingvin a sivatagban. Az egyik egy villanyrezsót szorongat a hóna alatt, a másik egy teknősbékát készül kikaparni a teknőjéből. Azt mondja a rezsós a teknősbékásnak: - Haver, ha szemem nem csal…
To be contnued.

Filozófia műhely
Vezeti: Pálfalusi Zsolt (Budapest, Magyarország)
A filozófiai műhelyben két alapszöveget veszünk elő:
1/ M. Heidegger: A művészet és a tér
2/ G. Deleuze: A sima és a barázdált
Mindkét szöveg kitűnő alkalom arra, hogy elmélyedjünk a tábor mottójául választott szlogen értelmében. A szeminárium a filozófusok által feszegetett tér problémájába enged betekintést, melyhez nem a makro fizika által ismert tér gondolatát veszi alapul, hanem a művészet által ismert teret, melynek számot kell vetnie a „lélek”, az „egzisztencia”, a „szellem” helyével, illetve azok művészi tériesülésének problémájával.

Katalógus-író műhely
Vezeti: Sipos Zoltán (Kolozsvár, Románia)
A katalógus-író műhely célja azoknak a szövegeknek elkészítése, melyek a majdani referencia-anyagokban szerepelnek. Így a fő feladat interjúkat készíteni a tábor résztvevőivel, dokumentálni a táborbeli életet, az eseményeket és a születő alkotásokat. Várjuk mindazokat, akik írni szeretnének mindarról, ami a táborban történik.

Kézműves műhely
Vezeti: Csergő Melinda (Gyergyószárhegy, Románia)
A tér önmagában nehezen definiálható fogalom, többnyire a hozzá való viszony konkretizálja. Az ember alapvető motivációja, hogy az általa használt teret valamilyen formában „belakja", úgy alakítsa, hogy az adott közeg valamilyen formában a használóját reprezentálja. Ugyanígy történik ez a tárgyakkal, a „viselt dolgokkal", egyéniségünkhöz, személyiségünkhöz és hangulatunkhoz mérten díszítjük magunkat és terünket tárgyakkal (anyagokkal). Hogyan lehet a teret kisajátítani? Mennyire lehet szimbolikussá tenni? Hogyan lehetséges a teret tárgyakra vetíteni és különböző variációkat létrehozni, mindezt olyan alapanyagok segítségével, mint a gyapjú, a fonal, a fa és a fém? Ezekkel a technikákkal kísérletezhetünk, mivel a tábor többek között arra ad lehetőséget, hogy valóban az önmagunk elképzelései szerint alkossunk, és olyan tárgyakkal díszítsük környezetünket, melyek méltán alkotóelemei a térhez való viszonyunknak.

A TÉR a művészetekben – Szakmai fórum
Eddig visszajelző előadóink: Antik Sándor, Bartos Elekes Zsombor, Fekete Zsolt, Gyenge Zsolt,
Irsai Zsolt, Kovács Áron, Mátyás László, Mester Béla, Pálfalusi Zsolt, Szacsva y Pál,
Ütő Gusztáv, Vécsi Nagy Zoltán. További előadókkal az egyeztetés folyamatban.

Az idei tábor támogatói:
A Román Kormány Interetnikai Kapcsolatokért Felelős Főosztálya (DRI)
Fiatalok Kezdeményezéseit Támogató Országos Ügynökség (ANSIT)
Nemzeti Kulturális Alap (Magyarország)
Szülőföld Alap (Magyarország)
Communitas Alapítvány

[Vissza]

Véget ért a tizenkettedik
Minimum Party: Déjà vu

XII. Minimum Party alkotótábor, összművészeti fesztivál és szakmai fórum
2007. augusztus 2–12.
Kászonaltíz, Tiszástő

12. alkalommal került sor augusztus elején a Minimum Party alkotótáborra a megszokott helyen, Kászonszék egyik erdei tisztásán, Tiszástőn. A közel 130 résztvevő 9 műhelyben alkothatott, illetve ismerkedhetett a kortárs művészettel. A különböző korosztályokhoz tartozó résztvevők között voltak pályakezdés előtt állók, egyetemisták, illetve idősebb művészek, esztéták, újságírók is. A tábor tematikája idén az IDŐ volt, a tábor címét két idegen szóval (DÉJÀ VU) fogalmaztuk meg, utalva az idő csalóka jellegére.

A tábori műhelyek és vezetőik a következők voltak:
Média műhely – vezette Szigeti Gábor Csongor (Budapest)
Fotó műhely – vezette Zátonyi Tibor (Budapest)
Zene műhely – vezette Bohus Pál Péter (Budapest)
NO CONFRONTATION! – Mozgásszínház műhely – vezette Bata Rita (Budapest)
Déjà vu – íróműhely– vezette Selyem Zsuzsa (Kolozsvár)
Filozófia műhely – vezette Pálfalusi Zsolt (Budapest)
Építész műhely – vezette Ványolós Endre (Székelyudvarhely)
Kézműves műhely – vezette: Csergő Melinda (Gyergyószárhegy)

Az idei szakmai fórum címe: Az idő a művészetekben, amelynek keretében többen tartottak előadást, kezdeményeztek beszélgetést, illetve mutatták be munkáikat.

Előadók: Antik Sándor, Berszán István, Csizmadia Klára, Korodi Szabolcs, Losonczi Csongor, Selyem Zsuzsa, Seress Attila, Szabó Péter, Szigeti Gábor Csongor, Ütő Gusztáv.

Az immár 12 éves múltra visszatekintő tábort Selyem Zsuzsa, az íróműhely vezetője így jellemezte: „Sajátos, ahogyan a minimális tábori komfort (sátor, patak, erdő, alumíniumkanál - hogy csak a legalapvetőbb emberi szükségletek kielégítésére vonatkozó „alépítményt" említsem) együtt van a legújabb számítógépes technikákkal, a nagyvonalú anyagbeszerzéssel a különféle projektek részére, és a viszony tudatossága, hogy igen, egyszerre vagyunk egy ilyen szép, tiszta, utópikus helyen, ahol gólyák álldogálnak a fenyőfákon, és most vagyunk itt, ebben a világban, ilyen technikai lehetőségekkel, melyeket nem utasítunk vissza, hanem dolgozunk rajtuk és velük, és magunk után eltakarítjuk őket.” (A Hét)

Részletes tábori program:

Augusztus 2. csütörtök Érkezés napja, sátorhúzás.
20:00 – vacsora
Este tábortűz.

Augusztus 3. péntek
8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. Műhelyvezetők ismertetője
15:00 – ebéd
18.45 – Mozgásszínház műhely – megbeszélés
19:30 – TRÁTAK MEDITÁCIÓ
20:00 – vacsora
21:00 – 9 év kísérletezés 9 fejezetben – Minimum Party dokumentumfilm (I. rész)
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus 4. szombat
8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16.30 – Filozófia műhely – felolvasás
18.30 –(előadás a szakmai fórum keretében)
19:30 – TRÁTAK MEDITÁCIÓ
20:00 – vacsora
21:00 – 9 év kísérletezés 9 fejezetben – Minimum Party dokumentumfilm (II. rész)
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus 5. vasárnap
8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16.45 – Filozófia műhely – beszélgetés
19:30 – TRÁTAK MEDITÁCIÓ
20:00 – vacsora
21.00 – Seress Attila: Szeretet tanulása / szociális művészet (előadás a szakmai fórum keretében)
22:30 – Forgács Péter: Saját halál – vetítés, bemutatta Selyem Zsuzsa
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus 6. hétfő
8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16.45 – Filozófia műhely – beszélgetés
19:30 – TRÁTAK MEDITÁCIÓ
20:00 – vacsora
21.00 – Selyem Zsuzsa: A Saját halál időkoncepciója (előadás a szakmai fórum keretében)
22:30 – Az ember tragédiája – Szabó Attila (vicces) előadása
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus 7. kedd
reggel 8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16:00 – DÉJA VU – Misztikus képérzet vagy a képalkotás optikai és tudati aktusa? – Antik Sándor előadása
17:30 – Idő az akcióművészetben – Ütő Gusztáv előadása
18:30 – Az olvasás ideje – Berszán István előadása
19:30 – Egyik Testvér Akciócsoport performansza
20:00 – TRÁTAK MEDITÁCIÓ
20:30 – vacsora
21:30 – Járt-e már Budapesten? – Szabó Péter fotó és videó projektje
23:30 – A dobogó – Szabó Attila (vicces) performansza
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus 8. szerda
reggel 8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
9:30 – Mester Béla bemutatója
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16:30 – Filozófia műhely
19:30 – TRÁTAK MEDITÁCIÓ
20:00 – vacsora
21:45 – Építész műhely ­ Zuhanyzó avató happening
22:30 – Szabó Attila (vicces) performansza?/előadása?
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus 9. csütörtök
reggel 8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16:30 – Filozófia műhely
18:00 – Semmi konfrontáció 1. – a mozgásszínház műhely előadása
20:00 – vacsora
22:00 – Semmi konfrontáció 2. – a mozgásszínház műhely előadása
23:00 – A modell végzete – Bohus Péter Pál performansza
23:30 – Bíró és elítélt – Szabó Attila (vicces) előadása
Utána buli a tábortűznél.
Közben vetítés: Nikita Michalkov: Urga

Augusztus 10. péntek
reggel 8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
15:00 – ebéd
16:00 – Filozófia műhely
18:00 – Fiú született! – Bíró Zoltán morformansza
18:30 – MP – Környezet / Tudatosság – Korodi Szabolcs előadása
20:30 – Déja vu – Lőrincz Gyula performansza
21:00 – vacsora
21:30 – A zsámbéki BÁZIS fesztivál
22:20 – Pálfalusi Zsolt performansza
23:30 – Szabó Attila (vicces) előadása
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus. 11. szombat
reggel 8:30 – LÉGZÉS-MEDITÁCIÓ
9:00 – reggeli
De. műhelytevékenységek
12:00 – ÁGYÁLOM. Kövesd a Négy Ravaszt!
– az író és a kézműves műhelyek bemutatója
15:00 – ebéd
16:30 – Filozófia műhely
16.30 – Mozgásszínház műhely
19.00 – Záróséta az építész műhellyel, amelynek keretében Codruţa Cojoc, Hortobágyi Nóra és Baricz Xénia performansza
20:00 – vacsora
21:00 – Az utolsó hívás
– Irsai László Zacsek, Csengeri József és Koncz Árpád installáció-akciója
21:30 – Szigeti Gábor Csongor bemutatja munkáit
22:30 – A média műhely munkáinak bemutatása
23:30 – Pálfalusi Zsolt: Performansz 2.
24:00 – A fotó műhely munkáinak bemutatása
Utána buli a tábortűznél.

Augusztus. 12. vasárnap
Sátorbontás, hazamenetel.

A 2007-es évi tábor támogatói:
Nemzeti Kulturális Alap,
a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya,
a Szülőföld Alap, és a Communitas Alapítvány.

Tizenkettedik Minimum Party:
Déjà vu

XII. Minimum Party alkotótábor, összművészeti fesztivál és szakmai fórum
2007. augusztus 2–12.
Kászonaltíz, Tiszástő

A déjà vu nehezen megfogalmazható, mondhatni misztikus élmény. Egy olyan érzés, pillanat, ami olybá tűnik, hogy egyszer már átéltük, megtörtént velünk, “mintha már lett volna így velünk” – mondjuk, és próbálunk visszaemlékezni. Az emlékezés múltra irányultsága azt jelenti, hogy az idő feltétele az emlékezésnek. És itt legalább két “idő”-vel kell számolnunk, mivel valahányszor emlékezetébe idézi az ember, hogy ezt meg ezt látta, hallotta vagy tanulta, eleve érzete van arról, hogy ez korábban történt. A korábban és a később pedig az időben van. Az emléktartalom ideje és az emlékezés lefolyásának ideje közötti különbségről van szó. Valamint arról, hogy az emlékezés döntően evokatív, felidéző jellegű, egyik legfontosabb feladata a reprodukálás. A megalkotás elsődlegesen az emlék előállítására irányuló erőfeszítés. Miként tesz szert az emlékezés poétikára, miként lesznek az emlékvilágokból az alkotás világai? Emlékezés útján meddig mehetünk vissza önnön múltunkba? Az átélt emlék leírása, az emlék rögzítése lesz a XII. Minimum Party alkotótábor kiindulópontja, illetve az ily módon felvetődő idő fogalmának körüljárása lesz az idei szakmai fórum tematikája.

Média műhely – vezeti Szigeti Gábor Csongor (Budapest)

Mi számít tükörnek? Hol találunk tükröződést? Reggel a mosdóban, a webkameránk monitorunkon látható képén, a csillagászati távcsövekben, szemünk belsejében, a falevelek, az emberi test vagy egy kupola szimmetriájában, egy középre rendezett szövegben, perzsaszőnyegek mintáiban, egy freskóban, egy szuperrealista festményben, egy polírozott gránit sírkövön, a hírekben, a mozik vásznán, a vetítőgép belsejében, a vj-k kaleidoszkóp effektjeiben, a mandalákban, a víz fényvisszaverő felületén, világról alkotott képünkben, egy futballcsapat fotójában és még millió helyen. A tükör az önreflexió egyik fő eszköze. A tükröződés egyfelől a fény visszaverődése, másfelől alkotási, szerkesztési elv, melynek modelljét megtaláljuk a természetben éppúgy mint a művi környezetben és a virtuális világban. Keressük, gyűjtsük és tanulmányozzuk a tükröződés jelenségét, majd hozzunk létre alkotásokat bármely médiumban (fafaragástól a digitális mozgóképig). Hozzatok magatokkal minél több tükröző felületet és gondolatot.
Kérdéseket az info@szigeticsongor.com címre intézzetek.
(A műhelyvezetőről és munkáiról: www.szigeticsongor.com )

Fotó műhely – vezeti Zátonyi Tibor (Budapest)
Szubjektív dokumentarizmus és portré • „A dokumentáló művész valójában nem a külvilágot, hanem a saját életét dokumentálja, ami ezer szállal kötődik a külvilághoz..." (G.M.) A táborban és környékén, Kászonszék falvaiban a szubjektív dokumentarizmus eszközeivel képben, illetve képsorozatban mindennapi történeteket fogunk megfogalmazni. Portrékat készítünk a vidék embereiről, munkájuk, társas időtöltésük közben. Analóg (hagyományos) és digitális technikával fogunk fényképeket készíteni.

Zene műhely – vezeti Bohus Pál Péter (Budapest) és Bíró József (Békéscsaba)

A zene műhely keretén belül egy jazz-párti dobfelszereléses (Bohus Péter Pál) és egy kézi dobokon, csörgőkön illetve egyéb tárgyakon játszó ütőhangszeres (Bíró József) várja profi zenészek és lelkes amatőrök részvételét bármilyen hangszeren. Improvizatív zenét fogunk próbálgatni a világzene, kortárs jazz, elektronika, pszihedelikus zenék, filmzenék határvidékéről. Célunk továbbá az együttműködés bármely másik műhellyel, aláfestőzenét produkálni, és a tábor zenei hátterét biztosítani. Fontos, hogy hangszert és technikát (mikrofon, erősítő, kábelek, elosztók) mindenki hozzon magának.

NO CONFRONTATION! – Mozgásszínház műhely – vezeti batarita (Budapest)

A résztvevők a Butoh táncból építkező általam kidolgozott módszerrel ismerkedhetnek meg. E módszerrel keressük a következő kérdésekre a válaszokat az ösztöneink segítségével:

Mit jelent Kelet és Nyugat?
Érződik-e mindenhol a globalizáció hatása?
Érezted-e már fehér emberként, hogy más vagy?
Hogyan lehet fehér emberként elfogadtatni és megszerettetni másságunkat egy teljesen más kultúrájú világban?
Miben vagyunk mások? /Hiszen viszonyítás kérdése ki jött MÁS világból./

Több mint fél évig dolgoztam Thaiföldön táncos-koreográfusként, így a buddhizmus és az iszlám kialakította szokások, ízlésvilág és a mindennapi kultúra képi világát szeretném felhasználni, és a műhelymunka ideje alatt egy etűdöt létrehozni a jelentkezőkkel.

Minden napot tréninggel indítunk és aztán jöhet az elmélyülés!

Déjà vu – író műhely – vezeti Selyem Zsuzsa (Kolozsvár)

A déjà vu vagy paramnézia emlékezés arra, amit nem láthattunk, nem hallhattunk, nem tapasztalhattunk, nem érezhettünk korábban. Valami ismerős fikció. Az irodalom sokszor ezzel dolgozik: kitalálja a valóságot. Miből lesznek a történetek? Ismerős vagy nem ismerős? Múltamhoz tartozik? Jelenemhez? Jövőmhöz? Ki ez az én, aki itt kérdez? Általános dolgok ezek, a műhelyben viszont konkrét történeteket fogunk írni valóságos és nem valóságos személyekről, színekről, szagokról, helyekről, különféle élőlényekről különféle műfajokban, ezeket helyben publikáljuk, gondosan, úgy, hogy mindennek legalább két oka legyen.

Filozófia műhely – vezeti Pálfalusi Zsolt (Budapest)
Két szöveg, két súlyos téma.
Az egyik Jacques Derrida: A halál adománya című írása, mely a mysterium tremendum, a borzalmas vagy rettenetes titok problémáját járja körül, Kierkegaard kapcsán annak aporetikus verzióit latolgatva, mit jelent az „akeda”, a megkötözés – vagyis Izsák hitből és szeretetből való föláldozása. Miféle módon vagyunk egy titok birtokában, mit jelent titkolni valamit és mit jelent elárulni.
A másik szöveg Emmanuel Lévinas: A valóság és árnyéka című írása, mely alapvetően kitűnő apropó a művészetet illető olyan diskurzusra, melyben a művészet mint nem-igazság, mint eltérítés, mint az élmények „inváziója” kerül a fenomenológiai figyelem középpontjába.
A szövegek nagyon rövidek, viszont elmélyült, nyugodt olvasást igényelnek. A műhely résztvevői a helyszínen kapnak másolt példányokat, utána pedig szemináriumi jelleggel megbeszéljük őket.

Építész műhely – vezeti Ványolós Endre (Székelyudvarhely)

Úton vagyunk. Magunk mögött hagyjuk egykori önmagunk. Találkozásaink mára már közhelyek. Megkeresni azt a közös helyet, ahol megállhatunk, ha csak egy pillanatra is, építészfeladat. Egy olyan hely, ahol közvetlenül önmagunkkal lehetünk. A nyári mp07 a megújuló keresés évszaka, az építészeti kísérletezésé. Egy déjà vu hely.

Kézműves műhely – Műhelyvezető: Csergő Melinda (Gyergyószárhegy)
Az önkifejezés egyik lehetséges módja a tárgyiasítás, de ugyanakkor tárgyak segítségével dekorálunk is. A makramé, a csomózás kézműves technikájának elsajátításával, a különböző minőségű fonalak (kender, gyapjú, pamut) felhasználásával formákat hozunk létre, melyek megfelelnek az aktualizálható funkcióknak. A műhely egy kísérlet, mely a készítőt is reprezentáló „textilkonstrukciók" (falvédő, virágtartó, karkötő, üvegdíszítmények) létrehozásának és különböző minták/motívumok felhasználásának összhangját valósítaná meg. Ugyanakkor lehetséges végeredmény több egyéni és egy közös produktum alkotása, mely(ek) egyben az adott időintervallum közti tapasztalatok cseréjének terméke(i) és letéteményese(i) is lehetnek.

MPTV – Tábori filmes-dokumentálás – vezeti Molnár István és Végh Péter (Kolozsvár)
Csupán technikai jellegű tréning; akinek kamerája van, hozzon!

Szakmai fórum:

Az idő a művészetekben

Előadók:

Antik Sándor

batarita

Berszán István: Az írás és olvasás ideje

Csizmadia Klára

Korodi Szabolcs

Selyem Zsuzsa: A Saját halál időkoncepciója

Pálfalusi Zsolt

Seress Attila: Szociális ikon-művészeti technikák - fogyatékkal élők szempontjából

Szabó Péter: Beszámoló a Háttér c. kiállításról

Szigeti Gábor Csongor: Az Eggs munkáinak bemutatása

Ütő Gusztáv: Idő az akcióművészetben

A 2007-es évi tábor támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya, a Szülőföld Alap, és a Communitas Alapítvány.

Január 24-én este a kolozsvári Insomnia Kávéházban a legújabb Minimum Party katalógust mutatta be az immár tizenegy kászoni alkotótábor szervezőjeként ismert Minimum Party Társaság, amely a természeti környezetben zajló rendezvényéről szóló dokumentációját lopta be a kávéház sötét, füstös konglomerátumába. A katalógus bemutatását övező ünnepi hangulatban jól kivehetően tűnt elő a katalógus fehér borítója a félhomályból.
A Román Kormány Interetnikai Kapcsolatok Főosztálya támogatásával nemrég megjelent katalógusról a Társaság részéről a Minimum Party kiadványainak arculattervezője, Molnár István szólt. Röviden ismertette az előző négy katalógust, majd az ötödik kiadvány részletesebb bemutatására Berszán István egyetemi oktatót kérte fel.

Berszán István

Dokumentummá változtatják az időt

(Minimum Party 2005–2006, Minimum Party Society 2006)

Mint ismeretes, a Minimum Party műhelyei csak ott és akkor (a kászoni rengetegben július—augusztus utolsó és első hetében) léteznek abban a felállásában. Mégis van egy műhely, amely nem szokta meghirdeteni magát a többivel együtt, hanem csak lappang. Azonkívül kilóg a táborból. Összeszűri a levet állandó cégekkel, s az elkészült munkáira ISBN-számot kér (újabban kettőt is).

Nos, az immár ötödször megrendezett katalógus-műhelyről van szó, melynek mostani kiadványán ez áll: fotóalbum, szövegekkel. Ebben a műhbelyben tehát emlékeket gyártanak. Nemcsak utólag, hanem ott rögtön – dokumentummá változtatják az időt. Kiválasztanak bizonyos pillanatokat, utólag szelektálják az ezekről készült képeket, másképp rendezik egymás mellé őket, mint ahogy történtek, és végül a katalógus státusát adják minden bekerülő dokumentum-pillanatnak. Az emlékezet alakzatai sokfélék, közéjük tartozik az áhítat, a groteszk, a trükk és az élc is. A földet nyelő akcióművész átszellemült arca total planban nagyon megható (9). A hatalmas uszonyaikat tehetetlenül a sekély vizű patakban áztató férfi-sellők megnevettetnek (8). Ha egy alacsony pajta kilazult födémgerendái közt néhányan kidugják a fejüket, és ezt a pajta padlásán lefényképezik, olybá tűnik, mintha valami robusztus templomi padokban ülnének az emberek (11). A szabályos négyzetekbe zárt képek úgy kerülnek egymás mellé, hogy a hegygerinc vonala az előre görnyedt Vranyecz Artúr gerincében folytatódjék (54); s a gerendaközökben síkidomként feltűnő „falleányok” ecsetei is hasonló vizuális vicc révén utalnak a festészet két dimenzióba rendezett világára (18).

Az eddig elkészült műhelykatalógusok azt jelzik, hogy visszaszorulóban van a diszkurzivitás. A bensőleg tudatos vagy imaginárius összetettség elmarad a látvány (nagyobb részt) ingyen adódó sűrűségéhez képest. Erre figyelmeztetnek a
számítógép memóriatárolói is, melyekben egy féloldalnyi szöveg csak néhány KB helyet foglal, de egy finom felbontású, ugyanakkora kép akár 2 MB-t is. Kevés kivételtől eltekintve, a katalógus adatszövegből és többszörös látványból áll. A diszkurzivitásnak ez a visszahúzódása azzal is jár, hogy a filozófia performanszként asszimilálódik, az irodalom pedig sutty, eltűnt a látványosságok közül.

Sok múlik azon, hogy a műhelyek hogyan viszik színre magukat, és hogy a katalógus miként viszi színre a színrevitelüket. A táborban ez így tevődik fel: hogyan válhat látvánnyá 10 napi műhelygyakorlat? Olykor magától értetődően, mint a képzőművészeti vagy spektákulum-jellegű produkcióknál, olykor pedig csak nagy veszteségekkel (lásd például filozófia-műhely).

A katalógusban az a műhely sikeres tehát, amelyik látvánnyá tud válni. Ha azonban csak azt hisszük, amit látunk, ez egyaránt lehet a józanság jele és a hiányos (netán fogyatékos) készségeinké. Vajon csak a mediálódó/mediálható gesztusok lehetnek megtörténtté? Van-e helyük a táborban azoknak a nem akciószerű moccanásoknak, amelyeket a megfigyelés, a rögzítés és az emlékgyártás zavar, amelyeket csak gyakorlással, egy műhely belső ritmusába kapcsolódva lehet becserkészni?

Ezekből a kérdésekből is kitetszik, hogy a katalógusműhely alighanem egy a többi vizuális műhely között, illetve a többi vizuális műhelyben. A fennmaradó különbséget abban látom, hogy a katalógusműhely a hozzá tartozó zenei, illetve mozgóképfelvételekkel vértezetten Total Art Catalog kíván lenni. Ennek érdekében jól kiaknázza tábori élet és összművészet affinitásait: a Minimum Party úgy jelenik meg, mint a művészetek együttélése vagy kommunája. A katalógusműhely végső soron ennek látványát/látszatát készíti el. Nem durván, tételesen (az ’összművészeti’ jelző le is marad), hanem nagyszerű zsonglőrként, kiegyenlítve a műhelyek közti hézagokat. Nem véletlen, hogy a katalógusműhely-vezető egyszerre színész, rendező, fotós (aki mindig szerepel a maga készítette fotókon), grafikus, szerkesztő és a tábor szervezője. Gigászi munkát végez – egyensúlyoz.

Többek között a tábor efemer világa és az itthoni világ között is. Megjelenik egy méregdrága Minimum-katalógus, which is not for sell, este absolut gratuit dom’le, ingyenes. Persze a dilemmákat ez nem oldja fel. Nem azt jelenti, hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet. Ingyen adják, de csak annak, akinek. Ez itt az én példányom (a beszélő itt minimum-performanszként kebelébe rejti a kiadványt, és határozott mozdulattal felrántja a kardigán cipzárját).

***

A „dokumentummá változtatott idő” leképzését vitte tovább valamelyest Szabó Attila rendező is, aki az alkotótáborokban a kísérleti színház műhelyt működteti. Ezúttal viszont egy mobiltelefonos performansszal az egyszeri és megismételhetetlen sajátos rögzítését, dokumentálását (a katalógus apropója) kísérelte meg: felhívta ismerősét majd az üvegpalackba zárt mobiltelefonnal az általa felhívott személy üzenetrögzítőjén hagyott nyomot arról, ahogy a falra vetített, vízen lebegő Minimum Party katalóguslapokból készült papírcsónaknak többszörösen is nekicsapódik (a hajóavatási szertartás mi-mézise).
Az esemény keretében vetítésre is sor került. Az utóbbi két évben készült dokumentum-, animációs- és fikciós rövidfilmeket, illetve a fotóműhelyek keretében készült alkotásokat lehetett szemlézni a hangulatos januári estén. Valamelyest az alkotótáborok élményét idézte fel a szép számban egybegyűltek találkozása. Több mindenről szól ugyanis a Minimum Party Társaság kezdeményezése: az alkotómunka helyszínének egyéni keresgélésén túl az alkotótáborban a közösségépítés sajátos formája is megvalósul. És ez a közösség minden újabb és újabb találkozásakor bensőséges hangulatot teremt, amit ezúttal is érezni lehetett, mivel sokan voltak jelen olyanok, akik a tábort rendszeresen látogatják.

Véget ért a 11. Minimum Party

XI. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum
Augusztus 3–13. Árnyékvilágosság
Kászonaltíz, Tiszástő

Tizenegyedik alkalommal, még mindig a jubilállás jegyében (1996–2006), számos tekintetben megújult formában rendeztük meg a Minimum Party alkotótábort. A megszokott vizuális művészetek, fotó, film, kísérleti színház és filozófia műhelyeket kiegészítendő, először volt textilnyomat készítő, ötvös, zsonglőr műhely, illetve verseket boncolgató irodalom műhely meghirdetve. A szervezésbe több fiatalt sikerült bevonni és a minimumparty-s szellemre érzékennyé tenni. Az időről időre eleredő eső ellenére jó hangulat és töretlen alkotókedv jellemezte a 2006. augusztus 3–13. között zajló tábort.

  

Már a szervezés során minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozott a tábor iránt, amelynek továbbra is egyik fő célja a kísérletező, új művészeti formákban gondolkodó művészek valamint az értő műkedvelők és érdeklődő szórakozni vágyók együtt alkotási lehetőségének megteremtése, továbbá a Kászonok természeti adottságai iránti vonzerő növelése.
Fontosnak tartjuk a szakmai fórum előadásait is, ahol a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat a jelentősebb elméleti irányvonalak megismerése egészítheti ki, ugyanakkor a meghívott művészek munkáinak eddigi munkáit is megtekinthetjük.

zsonglőr műhely – Molnár Borbála és Koncz Róbert budapesti zsonglőrök vezetésével, Élboly kísérleti színház műhely– Szabó Attila kolozsvári rendező vezetésével, filozófia műhely –Pálfalusi Zsolt budapesti filozófus vezetésével, ötvös műhely – Szász Anna budapesti ötvösművész irányításával, irodalom műhely – Halomosi Sándor Budapesten élő költővel.

A 2006-os szakmai fórum előadásai főként meghívott művészek alkotásainak bemutatását tartalmazta, az előadások címét a részletes programban alább ismertetjük.

Augusztus 3., csütörtök
Érkezés, sátorhúzás.

Augusztus 4., péntek 16.30 • A tervezett műhelyek bemutatása 18.30 • Gertrude Berg (New York) saját munkáinak bemutatása 20.00 • vacsora 21.00 • Gregus Zoltán (Kolozsvár): Az imaginárius terei – filmes térkoncepciók - előadás
22.30 • MPX - A tizedik Minimum Party alkotótábor fotó és filmes műhelyei – vetítés 23.00 • Molnár Borbála – Koncz Róbert: Fáklyajáték

Augusztus 5., szombat
15.00 • EBÉD
18.30 • Pálfalusi Zsolt (Budapest): Performing dogs – idomított kutyák: Diogenész performansza - előadás

20.00 • VACSORA 20.30 • Ütő Gusztáv: Előadás az akcionizmusról 22.00 • Koronczi Endre (Budapest) bemutatja saját munkáit 23.00 • Molnár Borbála – Koncz Róbert: Fáklyajáték

Augusztus 6., vasárnap
13.30 • Gertrude Berg: Performansz

     

15.30 • EBÉD
Ebéd után • Szász Anna munkáinak bemutatása
18.30 • MP nyúz – a filmes műhely bemutatkozója (vetítés)
Utána • Merénylet – a zeneműhely bemutatkozója
20.00 • VACSORA
19:30 Az MP nyúz (Hiradó I.) A filmes műhely bemutatója

21.30 • Bíró Zoltán: Hullakt, avagy meghalt a fotós, éljen a fotó – performansz 21.45 • Filozófia műhely – bemutató 23.00 • A zsonglőr műhely bemutatója Utána • Élboy: A jövőidejű színház - kísérleti színházi előadás

19.30 • Indulás vissza a táborba
21.00 • VACSORA
22.00 • Zátonyi Tibor (Budapest) fotóművész saját munkáinak bemutatása

      Zátonyi T. fotói

16.00 • Kalló Angéla (Kolozsvár) : Plurális szobrok – előadás
18.30 • Pálfalusi Zsolt (Budapest): Az embertől való undor (Nietzsche) –

filozófia előadás és beszélgetés 20.30 • VACSORA 21.15 • Az MP nyúz (Hiradó II.) A filmes műhely bemutatója 21.30 • Szabó Attila bemutatja filmes munkáit Utána • Kablonak – játékfilm (vetítés) Utána • BULI

Augusztus 10., csütörtök
15.00 • EBÉD
Ebéd után • Ütő Gusztáv–Ütő Kinga: Kérődzés – cselekménymű     
17.00 • ÖSZB (Gödri Alpár–Lőrincz Gyula–Szomor Attila–Zátonyi Tibor) bemutatja: A tiszáspataki szirenizáció I. – performansz

      
18.00 • Boros Kinga: Ember a természetben – installáció
19.00 • Pálfalusi Zsolt: Ha eljön uncle Steve – rövidfilm
20.00 • VACSORA
21.00 • Korodi Szabolcs: Bemozdult a természet – land art és vetítés
22.00 • A kászoni Bóbiska táncegyüttes előadása, utána táncház

Augusztus 11., péntek
15.00 • EBÉD
16.00 • Lőrincz Gyula (Kolozsvár): Orális szex I. az ország méhecskéivel – performasz vetítése
17.00 • Fekete Zsolt: Valós fiktív és virtuális halál (fénykép)
18.00 • Losonczi Csongor: A zsámbéki Bázis képzőművészeti és filmfesztivál
19.00 • Halmosi Sándor: Annapurna déli lejtőin. Szeretők könyve – felolvasás, beszélgetés
20.00 • VACSORA
21.00 • Pálfalusi Zsolt (Budapest): A hely és a giccs – Heidegger eszméi, a Dasein mint performer
22.00 • Élboy
22.30 • Lőrincz Gyula (Kolozsvár) három performansza (vetítés)

Augusztus 12., szombat
De. • Irodalom műhely
15.00 • EBÉD
16.00 • War Photographer – James Nachtwey portréfilmjét bemutatja Fekete Zsolt
17.00 • Lőrincz Gyula (Kolozsvár) performanszok bemutatása (folytatás)
18.00 • Ütő Gusztáv (Sepsiszentgyörgy) saját munkáinak bemutatása (1991–2003 közötti cselekményművek)
18.50 • Longauer Csaba (Pata): Autós performansz
19.00 • Boros Kinga–Jánosi Andrea:Invázió (installáció)
19.00 • Egy fékeveszett giccs megállítása zászlóval és könnyekkel – a filozófia műhely performansza
20.00 • VACSORA
21.00 • Textil–Ötvös–Fotó műhelyek bemutatója
21.40 • Szomor Attila: Az individuális mitológia környékén - fotó-esszé
21.45 • Ruzsa István: Fotók
21.50 • Jánosi Andrea: Animáció
21.55 • Tüzes Éva:Patakpart - rövidfilm
22.00 • A zeneműhely bemutatója
22.20 • Filmes műhely
22.50 • Szabó Edit–Szücsy Kriszta–Korodi Szabolcs: Káprázat
23.00 • Filmes műhely – Szabó Károly: MPXI work; Molnár Attila:Akárki, akárhol
23.45 • Záróélboy: Hamlet hamvai
24.00 • Sánta János Botond: Árnyékvilágosság. A négy égtáj (installáció)
UTÁN • reggelig tartó buli

Augusztus 13., vasárnap
Sátorbontás, hazamenetel. Közben a textilnyomat készítő műhely utolsó nyomatait készíti. Istike pedig 34. életévét tölti be. Isten éltesse!

Sok apró történés. Nagy részük egyszeri és megismételhetetlen. És csak itt és csak ekkor kialakuló tábori közösség, amely csak a Minimum Party tér-idejében és szellemében, éppígylétében határozódik meg. A bucsúzás hosszas, a címcserék elmaradhatatlanok. Reméljük, jövőben is találkozunk ugyanitt.

Az idei tábor támogatói:
Románia Kormánya részéről a Kisebbségi Minisztérium támogatta az idei tábort és a tábor után kiadásra kerülő 2005–2006-os Minimum Party katalógust. A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA, Magyarország) részéről a Képzőművészeti Szakmai Kollégium, a Fotóművészeti Szakmai Kollégium és a Közművelődési Szakmai Kollégium támogattak. Továbbá az Illyés Közalapítvány, Korodi Szabolcs, aFirma9, a Lizard Kft, Becze Antal és családja, Okos Zsolt, Balázs Ignác, valamint a Lukács Mihály Általános Iskola támogatták a tábort. Segítségüket ezúttal is megköszönjük.

A beszámolót készítette: Lőrincz Ildikó
Fotók: Kalló Angéla, Rúzsa István, Szomor Attila, Kovács Zsolt, Molnár Attila.

Tizenegyedik Minimum Party: Árnyékvilágosság

XI. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum
Augusztus 3–13.
Kászonaltíz, Tiszástő

Árnyékvilágosság. Ez is lehet központi gondolata az idei tábornak. Furcsa, hogy ez a kitalált szó, bár negatív értelme van, mégis pozitívként hat. A fény szívderítő dolog, és ahol megjelenik, rögtön melegséget kölcsönöz a környezetének, ezúttal ennek a szónak, amelynek különben így, egybeírva az az értelme, hogy túlvilágosság, hádeszesség, poklosság. De ugyebár mindenki arra gondol, hogy árnyék-világosság, az árnyék fényessége, melegsége. Éppen ezen gondolkodtunk el mi is az idei műhelyek tervezeteit olvasva: egy pici fény már töltetnek számít, és nem létezik teljes fénynélküliség, abszolút sötét sem. Tíz éves a Minimum Party tábor, ennyi ideje már, hogy a szentjánosbogarak fénye közé egy-egy kis mesterséges fényt is vegyítünk, ott a hegyek között.

Műhelyek:

Szakmai fórum

Akcióművészetek műhely

VezetiÜtő Gusztáv akcióművész.
Tekintettel az erdélyi akcióművészeti hagyományokra (lásd a temesvári Sigma csoportot Bertalan István vezetésével a hatvanas években, a marosvásárhelyi MAMŰ csoportot a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején Elekes Károly irányításában, Kolozsváron az Ana Lupas és az Antik Sándor hetvenes-nyolcvanas évekbeli tevékenységét vagy  Sepsiszentgyörgyön a Baász Imre vonzáskörében alkotó nyolcvanas-kilencvenes évek performereit és ujabban a csíkszeredai Székely Akcionisták műveit... – tehát e korántsem teljes felsorolást figyelembe véve, idén, a műfaj régiónkban való továbbéltetésére tett kísérletek sorozatát élhetjük meg közösen, ütköztetve a Kászonok adta szellemi és természeti töltetet a hozott emlék- és tudás-, illetve eszközök halmazával, efemer művek létrejöttében. Mindezt sűrűn dokumentálva.

Zeneműhely

VezetiVányolós András zenetanár, aKolozsvári Magyar Opera tagja.
A zeneműhely keretén belül az idén a vokális műfajok lehetőségeinek kiaknázása lesz a cél, nem zárva ki a hangszerek használatát sem. Kiindulópontnak tekintve a régi (gregorián, későközépkori reneszánsz) énekhagyományokat és technikákat, a magunk érzés- és élményvilágát próbáljuk majd kifejezésre juttatni. A résztvevők megtapasztalhatják a zene mögött rejlő mozgás formaalkotó erejét, amely mindenkit sajátos módon ösztönöz a megnyilvánulásra. Az énekléshez társított mozdulatok révén tetten érjük eme mozgás univerzális jellegét, ami a művészeteket összeköti egymással.

Fotó műhely

VezetiKalló Angéla fotóművész, DLA-hallgató.
Individuális mitológiák – Boltanski nyomában.
Christian Boltanski művei alapján – amelyek bemutatásra kerülnek – próbálunk létrehozni egyéni mitológiákat a táborban. A francia művész a közelebbi múlt rekonstruálására törekedett, amikor összegyűjtötte saját és mások gyermekkori fényképeit. Ebből kiindulva, szíveskedjetek magatokkal hozni régi, csecsemő és gyermekkori fényképeket, amelyeket a táborban készült fotókkal ötvözve, kialakíthatunk hibrideket (számítógépen). Ezen kívül hozzatok még régi, személyes tárgyakat, ruhadarabokat, melyeket hozzáadunk az 1:1 méretben kinyomtatott képekhez. Ezeket fotóinstallációként mutatjuk majd be.

Textilnyomat készítő műhely

VezetiBakó Andrea, textilművész,DLA-hallgató.
Témája a (mű)TEREMTÉS – az ideális keresése 7 nap alatt.
Kifejező eszköze a nyomat, a fénynyomattól (fotógramtól) a textilnyomatig.
A sűrített gyakorlat többfajta technikán át játék lesz fénnyel és árnyékkal, színnel, pozitívval és negatívval, különböző anyagokon (hordozó felületeken).
Az ihletet, a természet adta struktúrák, talált tárgyak vagy kitalált formák önhatalmúlag irányított elhelyezése, adja majd.
Az ember ez esetben nemcsak a teremtő szerepét játssza el, hanem saját teremtését is felvigyázza, illetve megalkotja.

Élboy

Szabó Attila, Vranyecz Artúr és Molnár István örömszínháza.
Nem kevesebbre vállalkozik az Élboy az idén (nem mintha a kevesebbnek lenne valami erkölcsi, szakmai stb. következménye), mint arra, hogy az elmúlt idők legsikeresebb és/vagy legsikerültebb előadásaiból tallózva, elegyes műfajú produkciókat hozzon létre, a valamikori előadások dokumentumanyagainak a létrehozandó előadásokra való (esetenként szószerint értendő) rávetítésével. Munkacím: Unokáink is látják már...

Ötvös-műhely

Vezeti Szász Anna ötvösművész.
A műhelyben a fémmel való első találkozás-kísérleteire lesz lehetőség. Az ötvösség művelése és kisplasztikák készítése a táborban kezdetleges eszközökkel történik, a résztvevők főként leleményességükre lesznek utalva.
A cél: "visszaálmodni" az átjárhatóságot az ember és a természet között a természet ihlette formák és a benne található anyagok felhasználásával. A minőségek kiegyensúlyozásával új egységet teremteni. Az ékszerek, amik itt készülnek, ennek  a gondolatnak lesznek jelképei és hordozói. "És amit a természet nyújt, újra meg kell alkotni szenvedéllyel és értelemmel, megformálni és fölemelni." (Hamvas  Béla)

Filmes műhely

Filmes műhely

Vezetik: Szabó Károly rendező és Bálint Artúr operatőr
A fény dokumentálása (dokumentál - adatokkal, tárgyi bizonyítékokkal igazol, bizonyít).

Amióta a fénnyel rajzolunk, azóta izgat a dokumentálás. A dokumentálás olyan, mint a vadászat. Velünkszületett, ösztönszerű és kényszerű. Rabul ejteni a fényt a tárgyakon. Árnyékot lesni és kelepcébe csalni. Aztán fény-árnyék folyammá szerkeszteni. Végül elmesélni. Ez lenne a célja az ottlétünknek. Akinek van kamerája, hozza magával. Bármilyen, PAL videorendszerű kamera használható vágáshoz.

Színház/tánc műhely

FÜGGŐBEN.

Filozófia műhely

Vezeti Pálfalusi Zsolt egyetemi előadó.
A performansz elméletéről. Jelmondat: „A művészet mindig levetkőzi a művészet látszatát!” (Thomas Mann)

A műhely három blokkból állna, és mind a három problématörténeti rekonstrukciónak nevezhető. A három blokk három előadásra épül és az ezeket követő vitákra.
Az első a cinikus filozófiának mint a performansz ősének és kezdetének szentelne bővebb figyelmet, tekintettel arra a hagyományra, mely az akadémizmussal ellentétben a praktikus cselekvésben látja a filozófia végső értelmét és célját.
A második blokk a modern kori cinizmusnak szentel figyelmet, mely egészében abból az amoralista feltevésből indul ki, hogy az emberi élet egésze szerepjátékok sora, mely minden esetben csupán a hatalomvágyat vagy a szexualitást leplezi.
A harmadik blokk olyan problémák megvitatását tűzi célul, mint a „giccs,” a „sznobéria”, a „művi pátosz”, amennyiben kérdéses, miként lehet felismerni és elkülöníteni a művészetet a művészet látszataitól. Ez a performansznak azt az aspektusát világítja meg, amelyben néhány művészeti forma saját maga eltúlzásában válik a művészettel szembeni provokációvá.
Az előadások címe:
I."Performing dogs" – idomított kutyák: Diogenész performansza
II. Az embertől való undor és a színészkedés kategóriái: Nietzsche performansza
III. A hely és a giccs – Heidegger eszméi, a Dasein mint performer

Dokumentációs műhely

Vezeti Lőrincz Ildikó, művészettörténész.
Cél: a táborban készült alkotások dokumentálása, a 2005-ös és 2006-os táborokat bemutató katalógus anyagának előkészítése.

Irodalom műhely

VezetiHalmosi Sándor költő.
Időpont: augusztus 11–13.
A rövid, két napig tartó műhely keretében a műhelyvezető a vers, [a szerző és az olvasó] konvergenciájára szeretné rávezetni a résztvevőket. A vers nem bír el (?) egyetlen oda nem illő szót, fölösleges vesszőt, erőltetett képet sem, magával hozza (?) a mélyből a formát és saját konvergenciáját (?). A verset önmagához elvezetni az egyik legszebb és legnehezebb feladata a költőnek – tele van a magyar irodalom túlírt, ugyanakkor nagyon meghúzott versekkel is. A tömör szerkezet, mégha epikum is, megbillen egy rossz szón, vagy egy léthazugságon, két rossz képtől már kormányozhatatlan, de ha ennél több van, vagy neadjisten minden sora akadozik, akkor nemcsak hogy élvezhetetlen, de olvasójára káros, romboló hatású – vallja Halmosi Sándor, akivel pár kortárs erdélyi költő, illetve néhány klasszikus megérintettségből eredő 'átírásait' próbálhatják meg a bejelentkezők. A műhelyvezető javaslata szerint az egész egy játéknak indul(hat), de egy műhely keretén belül elvezetheti a résztvevőt/olvasót a vers, a szerző, önmaga torlódási pontjaihoz. Lehetőség adódik alkotó módon behatolni a versbe, ha máshogy nem, hát a róla való beszéd folytán, mentén. Bár merész, sokaknak tán botrányos már a kérdésfelvetés is, hogy egy versnek a priori és a posteriori [a szerzőtől akár független?] konvergenciája, esetleg több torlódási pontja lehet, az egész meghúzás- és túlírás-problematika kényessége, vagy hogy mennyire szent és végleges a  szöveg maga, hogy él-e az olvasó és halott-e a szerző – mind nagyon izgalmas kérdések. És ha beszélünk róluk, talán átéljük a csodát, ami a vers.

Zsonglőr műhely

Vezeti:Koncz Róbert ésMolnár Borbála zsonglőrök
Időpont: augusztus 3 –8.
„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, / akarsz-e mindig, mindig játszani, / akarsz-e együtt a sötétbe menni, / gyerekszívvel fontosnak látszani…?" (Kosztolányi Dezső)
A játék és a mozgás a környezet és az ember összhangjából jön létre, mint egy egyensúlyi állapot a természet energiái és a játékos belső állapota közt. A műhely célja, hogy a kászoni tájtól feltöltődve kialakítsuk saját harmóniánkat és dinamikánkat, a játék által felszabaduljunk és kifejezzük önmagunkat, kihasználjuk a tér és a mozgás szabadságát. Lehetőség lesz elkészíteni saját eszközeinket, megismerkedni a különböző zsonglőrjátékokkal és trükkökkel, csoportos, összehangolt koreográfiákat kialakítani és tüzes játékokkal játszani.
Ezt a mozgáskultúrát könnyen elsajátíthatjuk. A mozdulatok és maga a játék öröme jó közérzetet teremt, és gyönyörködtet. A zsonglőrjáték szépsége nem a technika nehézségében rejlik, a figurák a változatos játékmenet kialakítása miatt fontosak. Sok gyakorlással, kitartással és koncentrációval sikerülhet összhangot teremtenünk.

Szakmai fórum

Előadások:
Antik Sándor képzőművész előadása
Fekete Zsolt fotóművész saját munkáinak bemutatása
Gregus Zoltán esztéta: Az imaginárius terei – filmes térkoncepciók
Halmosi Sándor: Annapurna déli lejtőin. Szeretők könyve – felolvasás, beszélgetés
Kalló Angéla fotóművész: Plurális szobrok – előadás
Koronczi Endre képzőművész saját munkáinak bemutatása
Lőrincz Gyula képzőművész saját munkáinak bemutatása
Pálfalusi Zsolt filozófus performanszelméleti előadásai
Ütő Gusztáv akcióművész előadása az erdélyi akcionizmusról
Zátonyi Tibor fotóművész saját munkáinak bemutatása

A 11. Minimum Party alkotótábor támogatói:

Románia Kissebségi Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alap
Illyés Közalapítvány
Communitas Alapítvény